Az építész-tervezővel megkötött szerződést nevezzük tervezési szerződésnek. Ez a szerződés is a vállalkozási szerződés egyik alfaja, így alkalmazni kell annak a szabályait is, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.
Mire köteles a vállalkozó a tervezési szerződés alapján?
A Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka végzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A szerződés alanyai egyrészről a vállalkozó, aki jelen esetben a tervező, és a megrendelő.
Mire köteles a tervező?
A tervező főkötelezettsége a műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése. A gyakorlatban ez nagyon sokrétű. Ide tartozik az épület, egyéb építmény építéséhez, felújításához, átalakításához szükséges tervek elkészítése, vagy akár egyéb berendezés gyártásához, korszerűsítéséhez kapcsolódó tervek megalkotása is.
Miben állapodhatnak meg a felek?
A felek a szerződésben a tervek fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak. Ennek akkor van jelentősége, ha a beruházás nagy volumenű és minél előbb szeretnék elkezdeni a munkát. Megállapodhatnak azonban elkészítési határidőben is.
Kellék- és jogszavatosság
A tervezőt úgynevezett kellék- és jogszavatosság terheli az átadott terveket illetően.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A jogszavatosság azt jelenti, hogy a tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a terven, amely a kivitelezést akadályozza vagy korlátozza, vagyis például a terv nem egy másik tervező szellemi alkotása.
Kellékszavatosság alapján pedig a szerződésszerű teljesítésért felel a tervező. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a terv a korszerű műszaki követelményeknek, hatósági előírásoknak megfelel, és a terv alapján megvalósítható a kivitelezés 3 éven belül vagy túl. Eltérő szabályokat állapít meg a törvény attól függően, hogy a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven belül vagy 3 év után kezdődik meg.
Az előző esetben - amikor a terv alapján 3 éven belül kezdik meg az építkezést - a szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás, vagyis például a ház felépítésének időpontja. Erre a szabályozásra azért volt szükség, mert a terv hibája az esetek döntő többségében csak a kivitelezés után lesz észrevehető. Ez azonban a tervező helytállási kötelezettségét jelentősen meghosszabbítja, ezért csak abban az esetben alkalmazható, ha 3 éven belül valóban megkezdik az építkezést.
Ha nem, vagyis ha 3 év elteltével kezdik meg a kivitelezést, a felek megállapodhatnak abban, hogy a tervező átvizsgálja, szükség esetén kijavítja a tervet. Bizonyos esetekben ezt a korszerűségi felülvizsgálatot jogszabály kötelezővé is teszi.
Mi történik, ha hiba van a tervben?
Ilyenkor a megrendelő kérheti annak kijavítását, vagy ha ez nem lehetséges elállhat a szerződéstől.
Láthatjuk tehát, hogy a tervezővel minden esetben szerződést kötünk, mikor megbízzuk leendő otthonunk megtervezésével.
A szerződés akkor is létrejön, ha nem írjuk azt le külön, és így a törvényi előírások is vonatkoznak rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése