A tervező kiválasztása

Tervező kiválasztásának főbb szempontjai

A tervezés folyamatát minden esetben megelőzi egy interjú, amelyben az építész kideríti, hogy mire van szüksége az ügyfélnek: hogyan él, milyenek a lakáshasználati szokásai, mi a hobbija, hogyan használja a különböző helyiségeket, hányan élnek majd együtt életvitel szerűen stb.
Ezen információk birtokában lát neki a terv kidolgozásának úgy, hogy folyamatosan egyeztet a megrendelővel, és együtt alakítják az elképzeléseket.
Mivel ezáltal az életünk legbelső dolgaiba engedünk betekintést, igen fontos tényező a bizalom, és az összhang.

A tervező kiválasztásánál megkülönböztethetünk objektív és szubjektív szempontokat.
Természetesen főként az objektív szempontokat lehet és érdemes vizsgálni.
Nézzük meg részletesen ez mit jelent.

Kit ajánl a kivitelező, ill. van-e saját tervezője?
Előny:
jól ismeri a cég által alkalmazott technológia specialitásait
alacsonyabb költség
gyorsaság
hatékonyabb kommunikáció a tervező, az ügyfél és a kivitelező között
Hátrány:
kevésbé ismeri a helyi sajátosságokat,
nehézkesebb lehet a személyes kapcsolattartás és az egyéni szempontok érvényesítése
Személyes ismeretség:
Előny:
ha valódi szakértelemmel is párosul, hiszen a bizalmi kapcsolat adott
egyéni szempontok fokozottabb figyelembevétele
esetleg alacsonyabb költség
Hátrány:
ha később kiderül, a terv mégsem olyan jó, rámehet a kapcsolat
a határidők nehezebben tartathatók be
érdekérvényesítés, számonkérés nehézkesebb lehet

Távolság

Kétségtelen előny a közelség, a gyakoribb személyes egyeztetések lehetősége miatt, azonban a mai kommunikációs eszközökkel a nagyobb távolság is könnyen áthidalható.
Ez a szempont tehát a partnerek személyes hozzáállásától, kommunikációs képességeitől függ erősen.
Optimális esetben ma már a távolság nem akadálya a korrekt, gyors együttműködésnek.
Jó dolog, ha a tervező készséges a gyakori egyeztetésekre, akár telefonon, e-mailen...stb., ugyanis igen gyakori, hogy belemélyedve a részletekbe egyre újabb és újabb ötletek, merülnek fel.

Ár, a tervező munkadíja

A megrendelők jelentős része természetesen ezen is próbál spórolni. Rendszerint ismerős ajánlása alapján keresik meg az "olcsón és gyorsan" dolgozó építészt.
Márpedig az olcsó húsnak itt aztán igazán híg lehet a leve. A megtervezett ház - túl azon, hogy család számára használati és kényelmi értékkel bíró termék, általában a megrendelő életének legfontosabb befektetése is. Ami a tervezői díjat illeti, azt a bekerülési díj után számítják, a Magyar Építész Kamara ajánlása szerint a teljes költség 2-4 százaléka, azaz egy húszmilliós családi ház esetében 400 és 800 ezer forint között van.
Ha egy 150 ezer forinttal olcsóbban dolgozó tervező a megrendelő kívánságára kész rossz helyre tenni a garázst, túlméretezni a közlekedőt, vagy bármilyen más hibát elkövetni, akár milliós többletköltségbe is verheti az építtetőt.
De a kívánságokat elvtelenül teljesítő építész hosszabb távon is kárt okozhat a tulajdonosnak.
Amennyiben a kivitelező saját tervezői körrel dolgozik, a munkák folyamatossága miatt sokkal kedvezőbb ajánlatokat kaphatunk.
Érdemes tehát a kivitelező tervezési ajánlatát megfontolnunk.

Mit tartalmaz pontosan az ár?

Feltétlenül tisztázni kell előre! Nem várható el ugyanis, hogy 100.000-150.000 Ft-ért a vázlattervektől, az engedélyezési-, kiviteli- és látványtervekig minden beleférjen ennyibe komplett hivatali ügyintézéssel együtt, hiszen itt túl a szellemi munkán már nyomdai és egyéb költségek is felmerülnek.
Ha kivitelezőjétől mégis hasonló ajánlatot kap, és a részletek is tisztázottak, akkor azt vegye akciós lehetőségnek, ill. a kivitelező befektetésének, ilyenkor ő fizeti a költségek egy részét.
Számolni kell azzal, hogy a későbbi félreértések, viták elkerülése érdekében kiviteli tervre, gerenda és rönkházak esetében még un. gyártmánytervre is szükség lesz, (típusterveknél is) továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni az elektromos, és gépészeti tervekre is, hiszen nem magától értetődő, hogy az elektromos kapcsolók, fogyasztók, vagy a víz- és fűtésrendszer kiállásai, csatlakozásai hová kerülnek, milyen minőségűek legyenek.

Érdemes tudni, hogy nem ugyanaz a rajzoló, és a jogosítványokkal rendelkező tervező, építész. Jellemző gyakorlat, hogy egy nevesebb, tapasztaltabb tervező neve, felügyelete, és irányítása alatt más rajzolja a terveket, sőt egyeztet is Önnel. Ezzel semmi probléma, ez általánosan bevett gyakorlat.

Az épületgépészeti tervek elkészítése a jövőbeni esetleges javítások miatt sem elhanyagolható. Ki emlékszik tíz év múlva pontosan arra, hol mennek az egyes vezetékek , ám a tervek birtokában a javítás nem probléma. Ha esetleg később mégis eladnánk a házat ezt a leendő vevőnk kérni fogja.

Önnek szüksége lesz felelős műszaki vezetőre is, amit szerencsés esetben biztosít Önnek a kivitelező, vagy elvállalhatja a tervezője is, többnyire külön díjazás fejében.

Vállalási idő

Egy gerendaház - ideális esetben - 3 - 4 hónap alatt kulcsrakészen felépülhet. Tehát amennyiben a tervezés ugyanennyi ideig tart, azt tekintheti normálisnak. Legyünk türelmesek, mert egy apró figyelmetlenség is tartós bosszúságokat okozhat (pl. két ajtó nyitáskor összeér, alacsony a födém, emiatt a csillárba beverjük a fejünket, esetleg csak behajtott tükrökkel tudunk a garázsba beállni...stb.)
Ha a kivitelező saját tervezői gárdával rendelkezik, annak örülni kell, mert akkor lehetőségük van csapatban dolgozni, házi ötletbörzét tartani és a kapacitásokat optimálisan elosztani.
Ez Önnek a lehető legjobb, ráadásul idő- és költségmegtakarítást is jelenthet.

Saját tervei, alaprajzi elképzelései alapján próbáljon meg vázlatterveket kérni. Ha szerencséje van, még fizetnie sem kell érte, viszont a tervező sokat elárul a hozzáállásáról, stílusáról.
Ha pénzért vállalja, akkor is meg fogja érni Önnek, és kérheti, hogy megbízás esetén számolja bele az árba. Ezt minden további nélkül meg szokták tenni.

Megjegyzés:

Sokan nem tudják, de minden másfajta építkezéssel ellentétben rönk és gerendaház építéséhez sokkal jobb az őszi, tavaszi – természetesen száraz időszak - vagy a téli klíma.
Gyakorlatilag a nyár kivételével az összes többi évszak szerencsésebbnek mondható, ugyanis a faanyag a nyári forróságban óriási igénybevételnek van kitéve.

A hűvös finn klíma után “hirtelen” megérkezik a szállítmány a hazai forró nyárba.
Sajnos ezt a fa megszenvedi.
Ha ősszel, télen, vagy kora tavasszal történik az építkezés, akkor a fa folyamatosan hozzá tud szokni a mi klímánkhoz.
Bölcsen teszi a leendő gerendaház tulajdonos tehát, ha nyáron terveztet, télen építtet.