A gerendaház építése nem különbözik jelentősen a hagyományos építkezéstől, csupán néhány speciális elemében tér el a hazánkban elfogadott, és leggyakoribb téglaépítésű házaktól.
Ami eltér: a falazat és a fafödém anyaga, esetleg a szükséges tartópillérek.
A többi elem és ezek ára is(tetőszerkezet, héjalás, nyílászárók, burkolások, kémények, gépészet stb.) teljesen megegyezőek egy tégla házba beépítendő anyagok árával.
Lesz-e mégis árkülönbség, ha igen, mekkora?
Ez attól függ, hogy milyen minőségű, típusú gerendát választunk, ill., hogy lakóház céljára vagy nyaralóként használnánk.
A faház lelke az egészséges, megbízható, ellenőrizhető forrásból származó alapanyag. Sokszor elhangzott már, hogy legideálisabb az északi fenyő erre a célra, hiszen ellenállóságánál, tömörségénél fogva lényegesen magasabb színvonalat képvisel a délebbi társainál.
Sokan nem tudják, de a fa vágásának helye és időpontja is fontos.
Gyakran hangoztatott tény, hogy mennyire egészséges a gerendaházban lakni, ám csak akkor, ha a fa valóban tiszta, ellenőrzött környezetben tudott növekedni, ha nem vegyszerezett/fertőzött talajon fejlődött.
Győződjön meg mindig gondosan a fa származási helyéről!
Ha már házat építünk nem mindegy a minősége, hiszen azt a legtöbb ember egy életre építi, sőt gyakran gyermekei számára is. Ez pedig nem csupán pénz kérdés, mert esetleg súlyos egészségi problémák is adódhatnak beköltözés után.
A finn gyártók komoly hangsúlyt fektetnek a minőségbiztosításra, garantált, hogy a fa, biztonságos környezetben való növekedést követően, ellenőrzött kitermelés mellett kerül hazánkba.
Ezek a gyárak folyamatosan korszerűsítik termékeiket, fejlesztenek, a precíz kiforrott technológia pedig több száz éves múltra tekint vissza.
A számítógép vezérelte alapanyag szárítás ma már alapvető követelmény, e nélkül a fa nagymértékű zsugorodáson megy keresztül. A „lábonszáradás” során fellépő feszültségek pedig repedéseket okoznak, a rönkök beépítést követően megcsavarodnak, az alakváltozásból fakadó süllyedések és károsodás (pl. a csomópontok közötti szétnyílás) nagyon súlyos is lehet.
Ezen kívül a szárítatlan fában olyan parányi élősködők maradhatnak, amelyek felépítés után maradandó, örök bosszúságként „élnek majd velünk”.
Erről bővebben az alábbi linken olvashat:
http://gerendahaz.blogspot.com/2010/08/gerendahazak-vedelmerol.html
A korszerű csaphornyos gerendaprofilok jobb illeszkedést tesznek lehetővé, ám előállításuk költségesebb a hagyományos (sima) rönknél. A laminált - több részből ragasztott- anyag óriási előnye, hogy nem reped, jobb a hőszigetelő képessége, a páraáteresztő képessége pedig ugyanúgy megmarad, mint a homogén anyagnak. A korszerű ragasztóanyag ugyanis lélegző, és környezetbarát.
A laminált rönk és gerenda előállítási ára azonban csaknem kétszerese a masszív rönk- gerenda árának.
Komoly mennyiségű anyag összegyűjtését követően azt lehet mondani, hogy a mai
(HUF-EUR) árakon* számolva finn anyagból épített rönkház ára megfizethető kereteken belül mozog.
A legkisebb rönkmérettől a legkomolyabb, 8 részből ragasztott gerendáig az árak (falazatra vetített m2-ben kalkulálva) nettó 30.000- 160.000.- Ft között mozognak.
Általánosságban elmondható, hogy a kisebb alapterület nem feltétlenül olcsóbb, - ez mindenfajta építkezésnél így van - létezik egy optimális méret, amely kb. 80-140 m2 re tehető.
Ennek megfelelően cikkünk írásának időpontjában kulcsrakész állapot nehezen kalkulálható 170.000.- Ft/m2 alatt, de átlagosnak mindenképpen a 190-260.000.- Ft-ot lehet mondani, megrendelői igényektől is függően az ár növekedhet természetesen.
Legyen tehát körültekintő!
A rönkház- gerendaház építése szakértelmet igénylő feladat. A túlzóan alacsony ár, gyenge minőséget és alacsony színvonalú kivitelezési munkát jelenthet.
A „finn típusú” elnevezéstől Önnek nem finn háza lesz, csak „olyasmi”, és ez nem egyenlő a valódi finn minőséggel!
A gyenge minőség pedig mindig megbosszulja magát.
* Cikkünk írásakor 275 HUF-EUR árfolyam volt érvényben.
